Az RMDSZ továbbra is fenntartja javaslatát a devizahitelesek megsegítésére

2014. február 05.

Szerdai nagyváradi sajtótájékoztatóján Cseke Attila parlamenti képviselő a devizahitelesek megsegítésére vonatkozó törvénytervezet további fejleményeit ismertette. Az RMDSZ korábban benyújtott törvénytervezete szerint a devizahitelesek esetében, a fogyasztó kérésére, a hitelező bankok kötelesek átváltani a valutában megkötött hitelt nemzeti valuta alapú hitelre, mégpedig a hitelszerződés megkötésének idején érvényben lévő valutaárfolyam szerint. Erre azért van szükség, mert az utóbbi években a lej értéke jelentősen csökkent az euróval, dollárral és svájci frankkal szemben. A képviselő bíztatónak nevezte azt, hogy az RMDSZ törvénymódosító javaslatából kiinduló közvita kapcsán már a kormány is jelentett be ezirányú kezdeményezést, még ha azt elégtelennek is minősítette.

A kormány devizahitelesekre vonatkozó javaslata időszakos megoldást nyújt, mindössze 2 éves halasztást ad a törlesztőrészlet egy részének visszafizetésére, azon hitelesek esetében, akiknek nincs 90 napnál több hitelhátralékuk és havi jövedelmük nem haladja meg az átlagfizetés 1.610 lejes értékét, ám a képviselő szerint ez nem foglalkozik és nem segít azon állampolgárokon, akik több hónap vagy akár évek óta nem tudják fizetni hitelrészleteiket. A kormány nem foglalkozik azon okokkal sem, amelyek miatt a hitelesek fizetésképtelenné váltak, mégpedig a lej valutaértékének csökkenésével, valamint az irreálisan magas kamatok, kezelési költségek és illetékek problémájával sem.

„A kormány javaslata nem foglalkozik a valutaárfolyamcsökkenés következményeinek kiiktatásával, sem pedig a hitelek indokolatlan magas kamatjával és kezelési költségeivel. Ez a javaslat a jelzáloghitel problémákkal küszködő állampolgárok egy nagyon kicsi részén segít és azt is csak időszakosan teszi, hiszen az elhalasztott törlesztőrészletet utólag ki kell fizetni. Egy jelzáloghitel esetén a bank kötelezi a kérelmezőt a jelzálog ingatlan biztosításának megkötésére, valamint különböző kezelési költségek megtérítésére. A hitelek esetében ezek a költségek az első években kétszer, akár háromszor is nagyobbak, mint maga a hitelrészlet.”– nyilatkozta Cseke Attila képviselő.

A honatya egy konkrét példával is szemléltette, hogy mekkora összegeket kell visszafizetnie egy hitelesnek. Egy 2008-ban, 15 éves futamidőre megkötött 21 ezer eurós jelzáloghitelre 2013-ig 15.300 eurót fizettek vissza, amelyből mindössze 5.600 eurót tesz ki a törlesztőrészlet, míg a kamat, a kezelési költségek és a jelzálog biztosítása 9.700 euró. Ez 45 százalékos nyereséget jelent a bank számára az első öt évben. A visszafizetendő teljes összeg pedig több, mint 37 ezer eurót tesz ki a hitelszerződés befejezésekor.

„A kormány javaslata szerint a bank joga eldönteni, hogy átváltja-e a kérelmező hitelét nemzeti valutára vagy nem. Az RMDSZ javaslata szerint a bankok, a hiteles kérésére kötelesek lennének átváltani a valuta alapú jelzáloghiteleket nemzeti valutára, éspedig a hitelszerződés megkötésének hónapjában érvényben lévő valutaárfolyam alapján, nem pedig az átváltás napján érvényben lévő árfolyam szerint. Ennek a törvénynek az elfogadásával a hitelesek továbbra is fizetni tudnák törlesztőrészleteiket, s csökkenne a jelzálogba adott ingatlan elvesztésének a veszélye is. Véleményünk szerint a banknak és az állampolgárnak együtt kell viselniük a kockázatot, az nem terhelheti egyedül a hitelest.” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila az RMDSZ parlamenti képviselője.

Lap tetejére
 
Cseke Attila  | 2012
powered by EMERiGOS
web design oradea